Történelem

A Karate-Do, valamint a Hayashi-Ha Shito-Ryu kialakulásának története

 

Bevezetés

 

Okinawa az 1300-as évek végére a folytonos háborúk következtében három részre szakadt.

A három szigetrész Naha, Shuri és Tomari külön-külön egymástól függetlenül próbált meg kereskedelmet folytatni a környező országokkal. Elsőként 1389-ben Sato-nak, Shuri uralkodójának sikerült, aki kereskedelmi kapcsolatot létesített Koreával. A három tartomány Okinawa Sho-Hashi (1421-1439) király uralkodása alatt 1429-ben újra egyesült. 1609-ben a Shimazu család vezette Satuma klán súlyos vereséget szenvedett a Tokugawa sógunátus ellen. A Satuma klánnak a sógun megengedte, hogy földterületeiket megtarthassák. Még ebben az évben a sógun kiadta a Tokugawa dekrétumot, melynek értelmében a Satuma klán lerohanhatta Okinawát. 1609-ben a Shimazu család átvette Okinawa fölött a hatalmat. Az új uralkodó család még az Okinavai rendőrök számára is betiltotta a fegyverviselést. A szamurájokat kivéve senki sem viselhetett fegyvert Okinawán. Az 1800-as évek közepén érkeztek először nyugati expedíciók a szigetre, elsősorban az Egyesült Államokból, Hollandiából, Portugáliából, Nagy-Britanniából, Spanyolországból és Franciaországból. A Satuma klán által irányított sziget kormányzásának a Meiji restauráció vetett véget 1867-ben. 1871-ben a Ryukyu szigetcsoport legnagyobb szigetét Japánhoz csatolták. 1879-ben kiáltották ki a Japán császárt először Okinawa egyedüli uralkodójának. A Satuma klán tagjait Tokyo-ba vitték és magas tisztségekkel ruházták fel, ezzel is megköszönve a 259 éven át tartó uralkodásukat. Birtokaikat és posztjaikat továbbra is megtarthatták, de az általuk kibocsátott törvényeket és rendeleteket a császár feloldotta.

A Karate-Do kialakulásának története

image001

527-ben Buddhidarma,[1] egy buddhista szerzetes Dél-Indiából Kínába vándorolt. Az ifjú szerzetes a Song Shan-hegység lábánál található Shaolin[2] kolostorhoz érve bebocsátást kért a pacifista szerzetesektől. Néhány hét elteltével a templomhoz közeli barlangba vonult vissza és kilenc éven át remeteként élt. A monda szerint tekintete lyukakat vájt a sziklába, és az árnyéka mai napig látható a barlang falán. Buddhidarma a meditációk között testgyakorlatokat végzett, melyeket ötvözte a mély légzéssel. Ebből született meg a Shaolin kung-fu[3]. 536-ban visszatért a kolostorba, és új irányzatát hirdette a papok között. A Zen[4] innen indult világhódító útjára.

Időszámításunk szerint 621-ben Kínában káosz uralkodott. Hadurak küzdöttek egymással, senki sem volt biztonságban, még a császár sem. Földjeit elfoglalták, alattvalóit meggyilkolták, fiát, Li Shi Min-t[5] túszul ejtették. Egy földműves talált rá a herceg birodalmi pecsétjére és a közeli shaolin kolostorba vitte. A szerzetesek elhatározták, hogy megkeresik a bűnös hadvezért és megmentik a császár fiát. A sikeres küldetést követően, Li Shi Min trónra kerülése után meghívta a szerzeteseket az udvarába, hogy mutassák be művészetüket. A császárnak annyira tetszett a szerzetesek művészete, hogy ötszáz harcos szerzetes kiképzését engedélyezte.

Több éves tanulás és gyakorlás után a szerzetesek vándorútra keltek, hogy bölcsebbé váljanak, és hogy a Csan tanításait hirdessék. Így jutott el a Shaolin kung-fu a közeli Okinawa szigetére is.

Sho Hashi Okinawai király trónra kerülését követően betiltotta a fegyverviselést egész Okinawa területén. A fegyverviselési tilalom[6] alól egyedül a szamurájok képeztek kivételt. A sziget lakosai elsősorban kereskedelemből, és földművelésből éltek. A fegyverviselési tilalom következtében, a karavánokat egyre több támadás érte, mivel védtelenné váltak a fegyveres banditákkal szemben. A sziget lakosainak olyan megoldást kellet találniuk, mely nem állt ellentétben a királyi rendelettel, és amellyel képesek voltak megvédeni magukat az utazás során. Fejlődésnek indult az „eredeti” Okinawa-te[7].

1609-ben a Shimazu család hatalomra kerülését követően nemcsak a fegyverviselési tilalmat tartotta fenn, de az Okinawa-te-t is betiltotta. Az Okinawa-te-t művelők titkos szektákba tömörültek, és évtizedeken át titokban művelték az okinawai kéz művészetét. Évenként több alkalommal konferenciákat tartottak a szekták vezetői, hogy ismereteiket megoszthassák a többi szektával. Az évtizedek múlásával, a shaolin szerzetesek által tanított shaolin kung-fuból, a Todéből[8], és az „eredeti” Okinawa-te-ből megalakult az Okinawa-te. A Shimazu család az 1750-es évektől ismét engedélyezte az Okinawaiak számára az Okinawa-te gyakorlását, viszont a fegyverviselés továbbra is a szamurájok kiváltsága maradt. Az Okinawa-te rohamos fejlődésnek, és differenciálódásnak indult. Mindhárom tartomány szétválasztotta mozgásrendszerét, az egyes stílusok névadói azok a tartományok lettek, ahol kialakultak. Így született meg: a Naha-te,[9] a Shuri-te,[10] és a Tomari-te.[11] Ezt követően két ág jelent meg, mely mozgásrendszer szerint foglalta rendszerbe az ágakat. Kialakult a Shorei-ryu,[12] amelyhez a Naha-te-t tartozott, és a Shorin-ryu,[13] amely Shuri-te-t és a Tomari-te-t foglalta magába.

A Meiji restauráció következtében Japán kinyitotta kapuit a világ számára, így a Kara-te eljuthatott a világ minden pontjára. A korszak legjelentősebb mesterei: Funakoshi Gichin az újkori karate megalapítója (illetve a shotokan megalapítója), Kenwa Mabuni (a shito-ryu megalapítója), Chojun Miyagi (a gojo-ryu megalapítója), valamint Hironori Otsuka (a wado-ryu megalapítója) voltak.

image004

Funakoshi Gichin (1868-1957) tizenegy éves korában kezdte el az Okinawa-te-t elsajátítani. 1917-ben Kyotóba utazott, ahol a nagyközönség előtt bemutatta a karatét. 1922-ben már saját stílusát mutatta be Tokyo-ban az Első Nemzeti Sportgálán, melyet shotokan[14]-nak nevezett el. 1924-ben bemutatót tartott a Keio Egyetemen, ahol ezt követően megalakult az első karate klub. 1936-ban nyitotta meg első dojo-ját [15] Japánban. Mestereihez hasonlóan Ő is nagy hangsúlyt fektetett a katák[16] tanulására, és gyakorlására. Ő volt az a mester, aki rendszerezte és átdolgozta az Okinawa-te technikáit, melyet karate-do-nak[17] nevezett el. A karate-do ekkoriban még kínai kezet jelentett, mely a kínai kung-fu-ra utalt. Funakoshi mester a „kara” írásjelet megváltoztatva hozta létre a kínai kézből az üres kezet.

image006

1936-ban Funakoshi megírta az Életem a karate-do című könyvét, melyben megfogalmazta a karate-do húsz alapelvét:

1) 空手道は礼に始まり礼に終る事を忘るな。
Karate-do wa rei ni hajimari, rei ni owaru koto wo wasuruna. 
Soha ne feledd: a karate tiszteletadással kezdődik és tiszteletadással ér véget.

2) 空手に先手なし。
Karate ni sente nashi.
A karatéban nincs első támadás.

3)空手は義の補け。
Karate wa gi no tasuke.
A karate az igaz elveket szolgálja.

4) 先づ自己を知れ而して他を知れ。
Mazu jiko wo shire, shikoshite tao wo shire.
Először ismerd meg magadat, azután az ellenfelet.

5) 技術より心術。
Gijutsu yori shinjutsu.
A technikánál előbbre való a szellem.

6) 心は放たん事を要す。
Kokoro wa hanatan koto wo yosu.
Szabadítsd meg szellemed a terheitől.

7) 禍は懈怠に生ず 。
Wazawai wa getai ni shozu.
A hiba hanyagságból ered.

8) 道場のみの空手と思ふな。
Dojo nomino karate to omou na.
Ne gondold azt, hogy a karate csak a Dojo-ban van jelen.

9)空手の修業は一生である。
Karate no shugyo wa issho de aru.
A karate gyakorlása az egész életet betölti.

10)凡ゆるものを空手化せよ其処に妙味あり。
Arai-yuru mono wo karate-ka seyo, soko ni myo-mi ari.
Ha mindent áthat a karate szelleme, a szépség fog uralkodni.

11) 空手は湯の如し絶えず熱度を与えざれば元の水に還る。
Karate wa yu no goto shi taezu natsudo wo ataezareba moto no mizu ni kaeru.
A karate olyan, mint a forró víz: ha nem ég alatta tűz, kihűl.

12)勝つ考は持つな負けぬ考は必要。
Katsu kangae wa motsu na makenu kangae wa hitsuyo.
Ne a győzelemre gondolj. Az vezessen, hogy ne veszíts.

13)敵に因って轉化せよ。
Tekki ni yotte tenka seyo.
Ha nem boldogulsz az ellenfeleddel, változtass.

14) 戦は虚実の操縦如何に在り。
Tattakai wa kyo-jitsu no soju ikan ni ari.
A küzdelem nem más, mint a körülményekhez való alkalmazkodás.

15)人の手足を剣と思へ。
Hito no te ashi wo ken to omoe.
Kezedet és lábadat kardként használd.

16)男子門を出づれば百万の敵あり。
Danshi mon wo izureba hyakuman no tekki ari.
Ahogy férfi lesz belőled, millió ellenség vesz körül.

17) 構は初心者に後は自然体。
Kamae wa shoshinsha ni ato wa shizentai.
Az alapállás a kezdőnél felvett, a gyakorlott tartása már természetes (shizentai).

18) 形は正しく実戦は別物。
Kata wa tadashiku jissen wa betsu mono.
A kata legyen pontos. A valódi harc, az más dolog.

19) 力の強弱体の伸縮技の緩急を忘るな。
Chikara no kyojaku, karada no shinshuku, waza no kankyu wo wasaruna.
Mindig tartsd szem előtt az erő mértékét, a test hajlékonyságát és a technika sebességét.

20)常に思念工夫せよ。
Tsune ni shinen kufu seyo.
Soha ne elégedj meg elméleti tudásoddal.

 

 jigoro-kano-kicsi

Jigoro Kano (a modern judo megalapítója) felkérte Funakoshi-t, hogy tartson bemutatót intézetében. A bemutatón több százan vettek részt. 1957-ben rendezték meg az első hivatalos karate versenyt. Ugyanebben az évben az idős mester nyolcvannyolc éves korában elhunyt.

image008

Kenwa Mabuni (1889-1952) Okinawa szigetén, Shuriban született 1889. november 14-én. Tizenhárom évesen kezdte el elsajátítani a Shuri-te művészetét. 1918-ban több nagymesterrel együtt megszervezett egy találkozót, Shuri-ban, hogy a karatét népszerűsítse. A találkozón részt vett Funakoshi Gichin is. 1924-ben Mabuni létrehozta saját stílusát, a Shito-ryu-t.[18] 1929-ben végleg letelepedett, és rendőrtisztként dolgozott Osakában. Munkaköréből adódóan sokat utazott, és sok helyen tanított. Elsősorban iskolák tornatermében, és a rendőrségen.

Kenwa Mabuni és Chojun Miyagi Jigoro Kano mesternek tartottak bemutatót a karate-do technikáiból. A későbbiekben Mabuni átvette a judóban használatos ruhát, és vizsgarendszert. Életének hátralevő részében a karate oktatásának szentelte minden idejét. Kenwa Mabuni 1952. május 23-án hunyt el.

image010

Chojun Miyagi (1888-1953): 1888. április 25-én született Naha városában. Nyolc éves korában kezdett karatét tanulni, majd tizennégy éves korában megismerkedett Higaonna-val, aki tanítványává fogadta Miyagi-t. 1915-ben mestere halála után Kínába utazott, ahol kung-fu-t, és kínai bokszot tanult. 1930-ban az általa létrehozott ágat elnevezte Goju-ryu33-nak. Miután visszatért, Okinawán iskolát nyitott és nagyhírnévre tett szert. Stílusát nyilvánosan is bemutatta a Kyoto Egyetemen. A meghívóra külön ráíratta, hogy: “Nem a látványosságért, hanem az okinawai karatéért.” A bemutató nagy sikert aratott a nézők körében. Miyagi a bemutató végén a következőket mondta: “Bárki, aki megfelelően gyakorol, meg tudja csinálni ezt. Ez egyszerűen a munka ellenértéke. A karate teljes önfeláldozás.”35

A bemutató után Miyagi visszatért Okinawára, és tovább folytatta tanító munkáját. 1953. október 8-án hunyt el.

image012

Hironori Otsuka (1892-1982): 1892. június 1-jén született. Öt éves korában Jujitsu-t 36 tanult, mestere az anyai nagyapja volt. 1910-ben a Waseda Egyetem hallgatója lett, amit két év után édesapja halálát követően kénytelen volt otthagyni. 1914-től számtalan harcművészetet oktató iskolában megfordult. 1929-ben létrehozta a Wado-ryu-t, 1949-ben részt vett a Nemzetközi Harcművészeti Szövetség megalapításában (IMAF), 1952-ben Tokyoban megnyitotta központi edzőtermét, valamint 1978-ban megalapította a Nemzetközi Wado-ryu Szövetséget. Hironori Otsuka életének kilencvenedik évébe 1982. január 29-én hunyt el.

 

 A Hayashi-Ha Shito-Ryu Karate-Do

image013

Soke Teruo Hayashi 1924-ben született Nara városában. Elsőként judo-t tanult ,amiből elérte 3. Dan fokozatot. Hayashi mester közvetlen tanítványa volt Kosei Kuniba-nak, valamint Kenwa Mabuninak. A Soke, hogy megismerje az eredeti Okinawa-i technikákat 1955-ben a harcművészetek szülőhazájára Okinawa-ra utazott. Itt Shoshin Nagamine-tól[19], valamint Kenko Nakaima-tól[20] tanult puszta kezes és fegyveres technikákat.

Teruo Hayashi Japánba visszatérve megalapította a Hayashi-Ha Shito-Ryu-t. 1960-ban saját kobudo iskolát (Kenshin-ryu) alapított. Hayashi Mester éveken keresztül volt a WUKO, valamint a WKF bírói testületének is az elnöke. Hayashi Mesternek Japán Karate Szövetség nekiadományozta a 10. Dan fokozatot, valamint kobudo iskola alapítóként szintén 10. Dan fokozatot adományoztak neki. Soke Teruo Hayashi 2004-ben hosszú betegeskedés után hunyt el.

image015

Hanshi Julus Thiry 1938-ba született Budapesten. Kezdetektől fogva elitsportoló képzésben részesült. A Hadsereg Boksz Klubjának tagjaként Papp Lászlóval edzett együtt. 1956-ban Ausztráliába, majd Németországba, végül Okinawa-ra utazott. A Karate őshazájában találkozott Hayashi Mesterrel, aki tanítványai közé fogadta. Néhány év elteltével Ő volt a Soke elsőszámú tanítványa. Julius Thiry tagja az Amerikai olimpiai bizottságnak, valamint évtizedeken keresztül volt felelős az Amerikai kontinensen a bíró képzésért. Alapító tagja a Washingtoni Karate Szövetségnek. A Soke halála után Ő vette át a stílus vezetését, és alapította meg az International Karate-Do Hayashi-Ha Shito-Ryu Federationt.

kurdi

Shihan Kurdi Gábor 1964-tõl judózott Gyebnár Ferenc edzőnél. 1973-ban az elsők között kezdett el shotokan karatéval foglalkozni. Mesterei Antal János és Miura Masaru.  2. dant ért el.  1984-ben Hayashi-ha shito-ryut tanult az USA-ban Julius Thiry mesternél.  Ju-jutsu és kendo harcművészetekben is jártasságot szerzett. A Hayashi-ha Shito-ryu karate magyarországi stílusvezetője. A Magyar Karate Szakszövetség elnökségi tagja, a magyarországi Hayashi-ha shito-ryu vezetője.

mészáros_j

Shihan Dr. Mészáros János Miskolcon, Matilde de Jesus Pitti Hernandez Sensei-nél kezdett el karatézni, aki Shito-Ryu-t, illetve Kyokushin karate elemeket tanított. Néhány évvel később Shihan Dr. Mészáros János megalapította a Miskolci Justitia Fuju-Mae SE-t. Ezt követően csatlakozott Shihan Kurdi Gáborhoz, így a magyarországi Hayashi-Ha Shito-Ryu egységes lett.

Napjainkban több mint harminchat klub illetve több száz Karatéka tartozik a Magyarországi Hayashi-Ha Shito-Ryu Szövetséghez.

Scholtz Nándor

[1] Buddhidarma: indiai neve: Buddhidarma, kínai neve: Tamo, japán neve: Daruma; A buddhizmus egyik ágának a megalapítója, mely Kínában „csán”, Japánban „zen”-néven terjedt el.

[2] Shaolin kolostor: A shaolin szó jelentése: „hegy lábánál fekvő erdő”; a kolostor Honan tartományban található, melyet a kínai civilizáció bölcsőjének tekintenek.

[3] Kung-fu: a szó jelentése: a kemény munka és a hosszú tanulás által megszerzett tudás.

[4] Zen: Tagadja, hogy a buddhista írások a megvilágosodás eszközei, csak a tanulás és a meditáció által válhatunk Buddhává.

[5] Li Shi Min-t:Kínai császár, 629-649 között uralkodott.

[6] Fegyverviselési tilalom: Azt az okinawai polgárt, aki a tilalom ellenére fegyvert viselt nyilvánosan kivégezték a családjával együtt, tulajdonát pedig a királyi birtokokhoz csatolták.

[7] Okinawa-te: jelentése okinawai kéz, a pusztakezes harci művészetek alapjait tartalmazó harcművészeti ág.

[8] Tode: A tode a Kínából érkező egyes harcművészetek eljapánosodott ága.

[9] Naha-te: A szó jelentése: nahai kéz. Minden olyan harcművészeti rendszer elnevezése, melyet Nahában oktattak.

[10] Shuri-te: A szó jelentése: shuri-i kéz. Minden olyan harcművészeti rendszer elnevezése, melyeket a város mesterei fejlesztettek ki, és oktattak Shuriban.

[11] Tomari-te: A szó jelentése: tomari-i kéz. Minden olyan harcművészeti rendszer elnevezése, melyet Tomari iskoláiban és környékén oktattak.

[12] Shorei-ryu: hangsúlyosabb izommunka, testi erő alkalmazása.

[13] Shorin-ryu: gyors, erős, dinamikus mozdulatok, fürge fordulások.

[14] Shotokan: a shoto szó jelentése: hajladozó fenyő

[15] Dojo: jelentése: edzőterem

[16] Kata: Formagyakorlat, egy képzeletbeli ellenfél elleni való küzdelem.

[17] Karate-do: jelentése: üres kéz útja, üres kéz művészete.

[18] Shito-ryu: Kenwa Mabuni stílusát a tanítómesterei iránt érzett tiszteletből nevezte el így: S-mint shihan=nagymester, HI-mint Higaonna, To- mint Itotsu. A ryu-pedig iskolát jelent.

[19] Shoshin Nagamine: A Matsubayashi Shorin-Ryu megalapítója.

[20] Kenko Nakaima: Ryuei-Ryu megalapítója.